KRISZTUS SZERETETE EGYHÁZ ISTEN FIAINAK GYÜLEKEZETE KECSKEMÉT

Letöltés

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek



Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek Eredetileg Mark Biltz pásztor (El Shaddai Ministries - USA / Bonney Lake) lett figyelmes a 2014. és 2015. évi teljes holdfogyatkozásokra, amelyek különleges módon mind bibliai ünnepnapokra esnek. Elkezdett vizsgálódni, utánanézett a NASA honlapján is, ahol megtalálható az összes nap-, illetve holdfogyatkozás a Krisztus előtti 2000. évtől a Krisztus utáni 3000. évig. Megvizsgálta ezeket, és azt tapasztalta, hogy nagyon ritka a fent említett esemény, mivel csak összesen hat alkalmat talált, amikor ezen ünnepnapokra esett 4 egymást követő teljes holdfogyatkozás. Ebből bizonyos következtetéseket vont le, ráadásul belevette a napfogyatkozásokat is, és kapcsolódó bibliai igék alapján készített egy tanulmányt, ami nagy port kavart fel. Azt állítja, hogy ezek a jelek mindenképpen a Jézus visszajövetele előtti utolsó időkre utalnak. Ezután John Hagee is írt erre az elméletre alapozva egy bestseller könyvet. Viszont Chris White egy tanulmányában a tények alapján szisztematikusan tagadja a Mark Biltz pásztor által képviselt következtetéseket.

Hol is van az igazság?

Először nézzük meg, mely Igékre hivatkozik Mark Blitz.

1Móz.1.14: És monda Isten: Legyenek világító testek az ég boltozatán, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.
Itt a héber אוֹת ('ôṯ) szó szerepel, ami első sorban jelet, jelzést, emlékeztető jelet jelent. Ez a nap és a hold rendszeres mozgására utal, ami meghatározza a nap mozgása szerint a napokat és az éveket, illetve a hold mozgása szerint az ünnepeket. A zsidó naptárban a hónapokat a holdciklus alapján állapították meg, amelyek átlagosan 29,5 naposak. Ezért a gyakorlatban 29 és 30 naposak a hónapok. A 12 hónap így 354 napot ad ki. Ez nem egyezik a nap mozgása szerinti évvel, ami 365 és egy negyed nap, ezért van a zsidó naptárnak egy tizenkilenc éves kiegészítő ciklusa, ami szerint a harmadik, a hatodik, a nyolcadik, a tizenegyedik, a tizennegyedik, a tizenhetedik és a tizenkilencedik évek szökőévek. Ezekben a szökőévekben az adár hónap egy nappal hosszabb lesz, és bekerül egy „második adár” hónap is, vagyis tizenhárom hónap lesz benne.
Azért fontos ez, mert a Biblia által meghatározott ünnepnapok a holdjárás szerinti hónapok meghatározott napjaira esnek. Ezért az általunk használt Gergely-naptár szerint, melyben a hónapoknak mindig fix helyük van, soha nem fognak azonos dátumra esni ezek az ünnepnapok.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Tehát a hold járása határozza meg a hónapokat, és az ünnepek időpontját is. Amikor Mózes megkapta az Úrtól az ünnepnapok időpontjait, attól kezdődően nagyon figyelniük kellett a holdat, amely jelezte mind a hónapok, mind az ünnepnapok kezdetét. Így hát a hold jelzéseit kiemelt fontossággal kezelhetjük.

Joel 2.28-32: És lészen azután, hogy kiöntöm Szellememet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én Szellememet. És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat. A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja. De mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, amint megígérte az Úr, és a megmaradtak közt lesznek azok, akiket elhív az Úr.

Itt szintén jelekről olvashatunk, ami szerint az égen a nap elsötétül, a hold pedig vérré válik (elvörösödik), vagyis teljes holdfogyatkozást lehet majd megtapasztalni. Viszont itt a héber מוֹפֶת(môp̄eṯ) szó szerepel a csodajelnél, ami első sorban egy tényleges (Isten, vagy Isten embere által véghez vitt) csodát jelent. Amikor Isten Mózest a fáraóhoz küldte, akkor azt mondta, hajtsa végre azokat a csodákat, amiket a kezébe adott (2Móz.4.21), és ugyanezt a mopet szót mondta neki. Tehát ez első sorban a természetfeletti megnyilvánulásra vonatkozik, ami persze végül is egy jel lesz. Viszont a kérdés az, hogy a holdfogyatkozás az egy természetfeletti csoda-e? Később kitérünk erre részletesen is, de ha megvizsgáljuk Joel próféta könyvét, akkor láthatjuk a 2. fejezet 10-11-es, és a 3. fejezet 14-16-os Igéjében, hogy itt megrendülnek az egek is, elsötétül a nap, a hold, bevonják fényüket a csillagok, amikor is elérkezik az Úr nagy és rettenetes napja, vagyis valami sokkal nagyobb, nem természetes dolog fog végbemenni. Ez a rész arról szól, hogy Izrael ellenségei összegyűlnek a Josafát völgyébe, de Isten ítéletet hoz felettük, Jézus a mennyei seregek élén megjelenik, és természetfeletti erőkkel legyőzi az antikrisztus seregét. Ez viszont inkább vonatkozik az armageddoni csatára, mint arra, hogy Jézus eljön a keresztényekért. Mi ugyanis az elragadtatást várjuk, amikor is minden Jézus Krisztusban újjászületett hívő új, nem romlandó testet ölt, elragadtatik a földről, és találkozik Jézussal a levegőégben. Ettől kezdve pedig mindenkor együtt leszünk Ővele. (1Thessz.4.13-18) Ezután következik még egy hét éves időszak, amikor is az antikrisztus uralkodik a földön, aminek az Úr az armageddoni csatával vet majd véget.

Péter apostol az első Pünkösd napján, amikor kitöltetett a Szent Szellem, idézte Jóel próféta könyvéből a fent leírt Igéket:
Ap.Csel.2.16-21: Hanem ez az, ami megmondatott Jóel prófétától: És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre; és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És éppen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből, és prófétálnak. És csodákat teszek az égben odafenn, és jeleket a földön idelenn, vért, tüzet és füstnek gőzölgését. A nap sötétséggé változik, és a hold vérré, minekelőtte eljön az Úrnak ama nagy és fényes napja. És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.
Péter a Szent Szellem kitöltetéséről, és annak jeleiről kezdett beszélni, és az Úr nevének segítségül hívására hívta fel a figyelmet, vagyis ezzel a beszéddel kezdődött el a Szent Szellem vezette evangelizáció. A Jóel prófétától idézett részben, amint fentebb is láttuk, a későbbi időszakra utaló részek is szerepeltek, de Péter nem hagyta ki ezeket. Tudjuk, hogy a végidők utolsó percéig is lehetőség lesz a megváltás elfogadására és újjászületésre, amennyiben valaki segítségül hívja az Úr nevét. Az itt szereplő csodák (térasz) és jelek (szémeion) az Úrnak nagy és rettenetes napja előtti időszakra vonatkoznak, és nem az elragadtatás előttire. Továbbá nézzük meg pontosan, mit is mondott Péter? Kicsit másképp idézte Jóelt, mert azt mondta, a csodákat, vagyis a természetfeletti megnyilvánulásokat teszi Isten az égben, és a földön ad jeleket. Tehát nem égi jelekről beszélt.

Kapcsoljuk ide Jézus utolsó időkről szóló tanítását is. Mit is kérdeztek tőle a tanítványok?

Máté 24.3: Mikor pedig az Olajfák hegyén ül vala, hozzá mentek a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? És micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?
Tehát azt kérdezték tőle, milyen jele (szémeion) lesz ennek a világkorszak (aion) végének, amikor visszajössz, és helyreállítasz mindent. Jézus válaszait össze lehet vetni a Jelenések könyve 6. fejezetében leírtakkal, vagyis a pecsétek feltörésével. A hét pecsét feltörése a gyülekezet elragadtatása után történik, mert akkor fog eljönni a bűn fiának, vagyis az antikrisztusnak az uralma.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Nézzük az Igéket (Máté 24.4-31, és Jel.6.1-17):
1. Meglássátok, valaki el ne hitessen titeket, mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek. - Az első pecsét feltörése után jön (sokakat megtévesztve, mint a béke embere) fehér lovon az antikrisztus, aki győztesen vonul be a keresztények nélküli világba, sokakat elhitet, mert nagy csodákat tesz majd.
2. Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről, nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen. - A második pecsét feltörésekor a békesség elvétetik a földről, hogy az emberek egymást öljék.
3-4. Lesznek éhségek, döghalálok - A harmadik és negyedik pecsét, amikor a rossz termések miatt a búza és az árpa ára az egekbe szökik, utána pedig a pokol követe kezd pusztítani a földön.
5. Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. - Az ötödik pecsét feltörésekor az elragadtatás után megtért zsidókat kezdik üldözni és megölni. (Minket keresztényeket az Úr ekkor már az elragadtatással kimentett a megpróbáltatásokból - Jel.3.10)
6. Mindjárt ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egek erősségei megrendülnek. És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És meglátják az embernek Fiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. - Ez pedig a hatodik pecsét feltörése után történik, amikor nagy földindulás lesz, a nap feketévé válik, mint a szőrzsák, a hold egészen olyan lesz, mint a vér, és az ég csillagai lehullanak, az eget, mint egy papírtekercset összegöngyölítik, minden hegy és sziget a helyéből elmozdul, mert eljön az Ő haragjának ama nagy napja.
Igen, erről a nagy napról prófétált Jóel próféta is! Tehát ezek a jelek nem a gyülekezet elragadtatása előtti jelek, hanem Jézus visszajövetelét, és az antikrisztus uralmának végét jelző események lesznek.

Most nézzünk további tudományos tényeket a nap- illetve holdfogyatkozásokról.

A csillagászok a holdfogyatkozás három alapvető típusát különböztetik meg:

1. Félárnyékos (Penumbrális) holdfogyatkozás
A Hold a Föld félárnyékán halad át.
Ezen jelenségek pusztán akadémiai jelentőségűek, mivel a csekély fényváltozás miatt észlelésük meglehetősen nehéz.

2. Részleges holdfogyatkozás
A Hold egy része áthalad a Föld umbrális árnyékán.
Ezen eseményeket még puszta szemmel is könnyű megfigyelni.

3. Teljes holdfogyatkozás
A Hold teljes egészében belemerül a Föld umbrájába (árnyékába).
Ezek az igazán megrázó események, mivel a Hold fantasztikus árnyalatú színekben pompázhat a teljességi fázis (a totalitás) során.

Teljes holdfogyatkozást mindig csak teleholdkor tapasztalhatunk meg.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Ha a Hold minden 29 és fél nap során megkerüli a Földet, és a holdfogyatkozás csak teliholdkor jön létre, miért nincs fogyatkozás minden hónapban, amikor telihold van? Mint tudjuk, a Hold Föld körüli pályája 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold ideje nagy részét vagy a Föld keringési síkja alatt, vagy fölötte tölti. Telehold során természetes égi kísérőnk általában a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett halad el, és teljes mértékben elkerüli azt. Nem lesz fogyatkozás. De évi kettő-négy alkalommal a Hold keresztezi vagy a Föld félárnyékának, vagy a teljes árnyékának valamely részét, ezáltal a fenti három fogyatkozás típus közül valamelyik be is következik.

Amikor egy holdfogyatkozás bekövetkezik, a Föld éjszakai oldalán mindenki látni fogja (hacsak nem felhős az ég...). A fogyatkozások mintegy 35%-a félárnyékos, amit igen nehéz észrevenni, még távcső segítségével is. Másik 30%-ot tesznek ki a részleges fogyatkozások, melyeket igen könnyű észrevenni, még szabad szemmel is. A maradék 35% körüli mennyiséget a teljes holdfogyatkozások alkotják, melyek rendkívül látványosak a szemlélő számára. (Bennünket ezek érdekelnek!)

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek

 
A teljes holdfogyatkozás totalitása során a Föld útját állja a közvetlen napfénynek, ami így nem éri el a Holdat. Ha űrhajósként ekkor a Holdon állnánk, látnánk, ahogy a Föld eltakarja a Napot. (A Föld körül egy fényesen vöröslő glóriában gyönyörködhetnénk, mivel mindenhol egyszerre látnánk a Föld összes napkeltéjét és napnyugtáját!) Noha a Hold teljesen elmerült a Föld árnyékában, közvetett módon a napfény egy része mégis eljut oda, s megvilágítja azt. Csakhogy ez a napfény először a Föld légkörén kell áthaladjon, - méghozzá elég vastag rétegen! - amely a kék és zöld színű részét jórészt kiszűri. Ez a maradék fény mélyvörös vagy narancsos színű, és jóval halványabb is a közvetlen fehér napfénynél. Továbbá a Föld légköre meg is töri - lényegében elhajlítja - ennek a fénynek egy részét, amely így eléri, és halványan megvilágítja a Holdat.

Pontosan a földi légkör eme szűrő és törő képessége az, ami a holdfogyatkozás totalitását olyan széppé és megkapóvá teszi. Ha a Földnek nem volna légköre, a teljesség alatt a Hold teljesen feketévé válna. Ehelyett a Hold különböző színárnyalatokba öltözik, mely a sötétbarnától a vörösön át a fényes narancs és sárga árnyalatokig terjed. Ezt a jelenséget hívjuk vérholdnak. Az éppen aktuális árnyalat függ a földi légkör portartalmától, a benne lévő felhők mennyiségétől. Gyakran nagyon sötét a teljes holdfogyatkozás, ha korábban nagy vulkánkitörések voltak, miután ezek jókora mennyiségű vulkáni hamut juttatnak a légkörbe. Például az 1992. decemberi teljes fogyatkozás rendkívül sötét volt, köszönhetően a Pinatubo vulkán korábbi kitörése során légkörbe jutott hamunak.

A fogyatkozások gyakorisága és jövőbeni fogyatkozások


A Kr. e. 2000 és Kr. u. 3000 közötti öt millenium alatt összesen 7.718 holdfogyatkozás zajlik le (a részlegeseket és a teljeseket tekintve). Az egy évben lejátszódó holdfogyatkozások száma 0 és 3 közé esik (a félárnyékosoktól eltekintve). Így évente átlagosan kb. 1,5 db holdfogyatkozást láthatunk, aminek kevesebb, mint a fele, vagyis átlagosan kb. 0,7db a teljes holdfogyatkozás, amit vérholdnak nevezünk.
Az alábbi táblázat tartalmazza az összes holdfogyatkozást 2011. és 2020. között.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Ebben a 10 éves időszakban 4 db részleges (partial) és 9db teljes (total) holdfogyatkozás lesz megfigyelhető. Láthatjuk, hogy az átlagnál több a teljes holdfogyatkozás ebben az időszakban. Vegyük hozzá még a 2001 és 2010 közötti időszakot is, és ha megvizsgáljuk, hogy mennyi teljes holdfogyatkozás esik ebben a periódusban bibliai ünnepnapokra, akkor csak a 2014-es és 2015-ös esztendőkben tapasztalhatjuk meg. Az pedig, hogy egymás után négy teljes holdfogyatkozás essen ilyen napokra, az igen ritka eseménynek számít. Mark Biltz pásztor a 2014-2015-össel együtt összesen hat ilyen esetet talált.
A táblázatból láthatjuk még, hogy nem mindenütt látható a földön a holdfogyatkozás, csak bizonyos területeken. Így pl. a 2014. ápr. 15-i csak Ausztráliában, a Csendes-óceán térségében és az amerikai kontinens nyugati felén volt megfigyelhető. A következő két esemény szintén ezeken a területeken lesz látható.

Mi a helyzet a napfogyatkozásokkal?

A napfogyatkozásoknál is, attól függően, hogy mennyire takarja el a Hold a Napot, beszélhetünk részleges, gyűrűs, teljes és az igen ritka hibrid napfogyatkozásról.
Általában évente kettő napfogyatkozást tapasztalhatunk meg, melyek a fentebbi különböző fajtákból állnak elő. Ritkán (20-30 évente) előfordul három, vagy négy is egy évben. Mindenesetre semmi különös nincs egy napfogyatkozásban, még a teljes napfogyatkozás is igen gyakori, bár a 2014 - 2015-ös esztendőkben csak egy lesz: 2015. márc. 20-án. De ez nem nevezhető különleges jelnek, a XXI. században például 66 teljes napfogyatkozás várható.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Viszont a napfogyatkozások időpontjában van egy érdekesség. 2015. március 20-án zárul le a zsidó vallási év, vagyis másnap kezdődik a niszán hónappal egy új év a vallási naptár szerint. Ezt az évkezdetet az egyiptomi fogságból való kivonuláskor adta Isten Mózesen keresztül Izraelnek, hogy legyen az év első hónapja. (2Móz.12.2) Tehát ez a nap két évet választ el egymástól, vagyis a vérholdak két évét. Az előző évben is két teljes holdfogyatkozás, és az utána lévő évben is két teljes holdfogyatkozás tapasztalható meg. 2015. szeptember 13-án pedig egy részleges napfogyatkozás lesz megtapasztalható, mely dátum pedig az elul hónap utolsó napja, vagyis a hivatalos állami év végét jelenti. Még aznap este kezdődik a naplementével az 5776-ik év első napja, a Rosh Hasana. Láthatjuk, ezek is különleges dátumok Isten naptárában!
Most pedig térjünk vissza a holdfogyatkozásokhoz. Annál is inkább, mert a bibliai ünnepek időpontjai is a Hold járása szerint lettek meghatározva.
Zsidó ünnepeknek is szokták ezeket mondani, de igazából ezek az Úrnak az elrendelt ünnepei.

3Móz.23.1-4: Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izrael fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, amelyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim: Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja (sabbath-ja) van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja (sabbath-ja) legyen az minden lakhelyeteken. Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, amelyekre szabott idejükben kell összegyülekeznetek.
Tehát Isten által elrendelt ünnepek, amiket az Úr a saját ünnepeinek nevez! Először nézzük meg a pászka és a kovásztalan kenyerek ünnepét.

3Móz.23.5-8: Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak pászkája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robotmunkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robotmunkát ne végezzetek.

Minden egyes hónap első napját a Hold járása szerint az újhold megjelenésével állapították meg. Ez a zsidó papságnak volt a feladata, majd Jézus idejében a vallásos vezetőség, a szanhedrin vette kezébe a hónapok kezdetének, illetve az ünnepnapok idejének a meghatározását. Legalább két embernek kellett meglátnia, és jelentést tennie az újhold megjelenéséről, és akkor kihirdették, hogy elkezdődött az új hónap. Niszán hónapban, vagyis az első tavaszi hónapban ettől a naptól kezdődően kellett számolni a 14. napot, hogy megehessék a páska bárányt. Jézus a tanítványaival is egy páska ünnepet tartott az utolsó vacsoránál. Ez a nap az est beálltával kezdődött, és a következő este naplementéig tartott. Következő este kezdődött a kovásztalan kenyerek ünnepe egy sabbath nappal, amikor senki nem végezhetett munkát, mert az az Úrnak sabbath-ja volt. Ez nagy valószínűséggel nem esett a mi naptárunk szerinti szombatra.
Viszont látjuk, hogy mivel a hó kezdete újhold napján van, a 14. vagy 15. nap estéjén mindenképpen telihold lesz! (A holdciklus 29,5 napos, ennek félideje 14 vagy 15 nap!)

3Móz.23.34-36: Szólj Izrael fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig. Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robotmunkát ne végezzetek. Hét napon áldozzatok az Úrnak tűzáldozatot, a nyolcadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen, és újra tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztő ünnep ez, semmi robotmunkát ne végezzetek azon.
A szukkót, vagy sátorok ünnepe is az újhold utáni 15. napon kezdődik, ami szintén olyan nap, amikor telihold van. Tehát az nem egy rendkívüli véletlen, hogy akár a pészach (páska), akár a szukkót (sátorok ünnepe) alatt holdfogyatkozás legyen, mert az csak telihold idején megtapasztalható.
Viszont az Úr úgy rendelkezett, hogy ezeket az ünnepnapokat, amikor mindenkinek az Úr felé kellett fordulnia, telehold napjára (éjszakájára) teszi. Az ünnepnapok beálltát a telehold is jelezte. Amikor két egymást követő évben mind a pészah, mind a szukkót napján is holdfogyatkozás, vagyis vérhold látható az égen, akkor nagy valószínűséggel az Úr jelezni is akar nekünk valamit.

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek


Mint említettük, Mark Biltz pásztor hat ilyen együttállást talált az évezredek során (a hatodik a jelenlegi ciklus), melyekből eddig három esetben is különleges események történtek. Nézzük őket:
1. 1493 és 1494 évben volt egy négy vérholdból álló tetrád. Előző évben két fontos esemény is történt, vagyis először az Alhambrai királyi paranccsal hivatalosan is száműzték a zsidókat Spanyolországból, másodszor pedig felfedezék Amerikát, amely kontinens az évszázadokon át üldözött zsidók menedék kontinensévé vált, mint ahogy később a hivatalos keresztény egyház által üldözött „reform” keresztényeké is.
2. Az 1949 és 1950 évi vérholdak Izrael 1948 évi függetlenségi háborúját és az állam megalakulását követték.
3. Az 1967 és 1968 évi vérholdak pedig a 67-es hatnapos háborút, és Jeruzsálem felszabadítását követték.

Hogy ezek az események mennyire vannak összefüggésben a vérholdakkal, azon lehet vitatkozni, de egy biztos, hogy Isten szemében a teleholdaknak az Ő elrendelt ünnepei miatt komoly jelentősége van, ha pedig ezekre a napokra még teljes holdfogyatkozás is esik, ráadásul négy egymást követő alkalommal, arra fel kell, hogy figyeljünk.
Annál is inkább, mert mi, keresztények képesek vagyunk ellankadni a figyelmünkben, és nem úgy várni a Jézussal való találkozást, mint ahogy kellene.

Máté 24.45-51: Azért legyetek készen ti is, mert amely órában nem gondoljátok, abban jön el az embernek Fia. Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, akit az ő ura gondviselővé tett az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt? Áldott az a szolga, akit az ő ura, mikor hazajön, ily munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt. Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt, és az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene, megjön annak a szolgának az ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja. Ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Vannak egyéb jelek is a világban, amikre figyelni lehet. Egyre több embert ragad el az Úr, viszi fel a mennybe, és le a pokolba is, hogy tegyenek tanúbizonyságot az Ő közeli visszajöveteléről. Ha valaki felmegy az internetre, tucatszám lehet ilyen megtapasztalásokat látni, illetve olvasni. Ezek nem hallucinációk, mert nagyon sokszor konkrét személyeknek konkrét üzeneteket is hoznak a mennyből. (pl. https://youtu.be/sI-hDmSWbWM )

Jób 33.13-14: Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházukban szenderegnek;

Szóval Isten megpróbál mindent, hogy figyeljünk végre kicsit Őreá. Találkozhatunk még egyéb jelekkel is napjaink eseményei között. Ha visszatérünk a zsidó naptárhoz, akkor láthatjuk, hogy az Úr minden hetedik évet is pihenőévnek rendelte (3.Móz.25.1-7). De ez nemcsak sabbath-év, hanem az elengedés éve is, vagyis semittáh-év is (5.Móz.15.1-11). Ez annyit jelent, hogy egyrészt pihentetni kellett a műveléstől a földjüket, másrészt amit az előző hét évben kölcsön adtak valakinek, és az nem tudta visszafizetni, akkor a tartozást el kellett engedniük. Azért tudták ezt megtenni, mert Isten áldása volt rajtuk. De csak úgy történt ez meg, ha hallgattak az Úrnak, az Istenüknek szavára. Ha fellázadtak Istenük ellen, és kijöttek az akaratából, mert pl. nem tartották meg a sabbatokat, illetve smitá-éveket, akkor az áldás átokká vált, Isten pedig más úton - ítélettel oldotta meg az elengedést (3Móz.26.33-35). Mindenesetre az elengedést (legkésőbb) a smitá-év utolsó napján kellett megtenni. A hetven éves babiloni fogság is erről szólt, mert előtte 70 smitá-évet nem tartottak meg, így a fogságba vitel ideje alatt 70 évig pihent Izrael földje.

Mikor is vannak naptár szerint a semittáh, vagy smitá-évek?
A zsidó állami naptár ősszel, a tisri hónappal kezdődik, amelynek első napja a kürtzengés napja (Rosh Hasaná). Jelenleg az 5774. esztendőt írjuk, ami 2013. szeptember 5-én kezdődött, és 2014. szeptember 24-én ér véget. A következő, 5775. esztendő egy smitá-év lesz, ami 2014. szeptember 25-én kezdődik, és 2015.szeptember 14-én ér véget. Ha megnézzük a két előző smitá-évet, az 5768-at és az 5761-et, meglepő eseményeket fogunk látni. Az 5768-as év utolsó napja 2008. szeptember 29-re esett, amikor a New York-i tőzsde összeomlott. Az 5761-es év utolsó napja pedig 2001. szeptember 17-re, amikor is a Wall Street addigi története legnagyobb zuhanását szenvedte el. Ez egyébként a 2001. szeptember 11-i terrortámadás következménye volt. Ezek ítéletek voltak. Ugyan mondhatjuk azt, hogy ezek az elengedések (semittáh) csak Izraelre vonatkoztak, ráadásul csak a törvény időszakában, de fentebb említettük, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag a zsidók második otthonává vált, és a világ pénzügyi irányításának nagy része zsidó származású emberek kezében van (pl. a new-yorki tőzsde), és hát Isten időszámítása ugyanaz a világ minden pontján, tehát erre is oda lehet figyelni. (Ajánlom Jonathan Cahn: A hírnök c. könyvét.)
2014. szeptember 25-én újabb semitá-év indul, egy újabb sabbath, és elengedés éve. Azt látjuk, hogy az USA-ban semmit nem javult a helyzet, egyre nagyobb az Isten elleni lázadás, és törvényei elleni küzdelem. Pl. egyre több államban legalizálják az azonos neműek házasságát, ami Isten szemében förtelmesség. Ezek miatt újabb ítéletekre számíthatnak, és ez ugyanolyan kihatással lehet az egész világgazdaságra is, mint az előző tőzsdekrach. Az ősszel induló újabb smitá-évben - 2015. szeptember 13-ig újabb megrázó események várhatók. A smitá-évben két vérhold is lesz az Úr ünnepnapjain, az előtte és utána lévő évben pedig egy-egy. Talán ezeket is lehet jeleknek tekinteni. Egy nagy gazdasági összeomlás, és egy nagy káosz minden bizonnyal segíteni fogja az antikrisztus hatalomra jutását is.
Viszont Isten nem hagyja majd a legnagyobb zűrzavarban szenvedni az Ő szentjeit, és a megfelelő időben elragad bennünket a földi káoszból.
Az összes smitá-év egy időkorszak lezárása is egyben. Először is az előző hét éves ciklusé, de az összes időkorszak (aion) is egy smitá-évvel záródik le. Tehát ennek a jelenlegi két évezredes időkorszaknak, a kegyelem időszakának a vége, amikor is a pogányoknak van lehetősége Isten Királyságába belépni, szintén egy smitá-évvel ér véget, vagyis az elengedés, vagy helyreállítás évével, amikor megkapjuk az új, nem romlandó testünket, az elragadtatásban megkapjuk a teljes helyreállítást. (1Kor.15.51-55) Mi úgy látjuk, Isten komolyan figyelmeztet bennünket az Ő jeleivel, hogy legyünk készen a Vele való találkozásra!

Vérholdak 2014 és 2015-ben, mint égi jelek





« VISSZALÉPÉS: üzenetek

IstenFiai.hu | Oldaltérkép